Botanika

A Coffea nemzetség mintegy 80 fajtát ölel fel és a "Rubiaceae" növény-családba tartozik. Két legjelentősebb fajta:

- a Coffea arabica (arabica)

- a Coffea canephora robusta (robusta)

A világban termelt kávémennyiség zöme az arabica (70%).

A kávénövény évelő, örökzöld bokor, bőrszerű, ovális levelekkel. Erdők aljnövényzetét képezi, és négy méternél magasabbra is megnő. A gyökere karószerű, és a talajban akár 2,5 m mélyre is elnyúlhat. A kávécserje virága fehér és illata a jázminéhoz hasonlít. Virágzását a száraz évszakot követő első esőzések indítják meg. A képződő gyümölcs (kávébogyó) 5-8 hónap (arabica), illetve 9-11 hónap (robusta) alatt érik meg. Eközben a színe zöldből sárgán át pirosra változik.

A kávébogyóban általában két mag található (a tényleges kávészemek), amelyek sima felületükkel egymáshoz illeszkednek. Minden egyesbabszemet egy szorosan hozzátapadt ezüstszínű réteg fed, majd egy lazábban simuló pergamenhéj burkol. A két babszem együttesen ágyazódik be a kávébogyó édes húsába. A  kávébogyó külseje az erős, piros héj.

Az arabica típusú nyerskávé-babszem hosszasan ovális formájú, hullámos bevágással. A bevágásban gyakran találhatunk ezüstszínű héjmaradványokat. A színe kékeszöldből zöldön át szürkéssárgára változik. Hossza 5-8 mm.

A robusta babszemek kerek formájúak, egyenes bevágás található rajtuk és jelentősen kisebb méretűek, mint az arabica. Színük inkább sárgásszürke. Bizonyos körülmények között csak egy kerek babszem fejlődik ki egy kávébogyóban. Ez különösen gyakori jelenség a kávécserje ágainak végében. Ezeket gyöngybaboknak nevezzük. Kiterítésnél ezeket a szemeket kiválogatják, és külön csoportként kezelik.